Három gyerekkel a világ végén, Ausztráliában…

Mivel rokonaink és kedves barátaink sok-sok részletet szeretne hallani ausztráliai utazásunkról, ezért létrehoztunk egy blogot, melyben mindenkinek lehetőséget adunk arra, hogy hírt kapjanak felőlünk.

Friss topikok

  • Sissy79: Szia! Nagyon örülök, hogy rátaláltam a bejegyzéseidre a Google segítségével. Én Magyarországon, V... (2011.03.22. 11:55) Egészség
  • Hella1975: Megkérdezhetem, hogy milyen vízummal mentetek? Mennyi időt szeretnétek ott tölteni? (2011.02.11. 17:00) Három gyerekkel a világ végén, Ausztráliában
  • Hella1975: Szia, Most találtam rá a blogodra. Hogy tudtad őket nyelvekre tanítani, ha nem beszéled őket? M... (2011.02.11. 16:38) Március 15.
  • Both Károly: Szia Andi! BUÉK és jó egészséget Nektek! Szeretnék beszélni Veled, a tanácsodat kérni: mi is szere... (2011.01.24. 22:26) Surfers Paradise
  • Manóanya: Szia Timi! Nagyon örülök, hogy írtál! Puszi, Andi (2010.04.26. 22:45) Április 25. Anzac day

Húsvéti készülődés

2010.04.04. 11:25

szerző: Manóanya

 

Sziasztok!
 
Voltunk Anyával vásárolni a húsvétra. Mondta, hogy 4-kor indulunk délután. El is indultunk. Persze a picik nélkül. Mentünk az úton és rossz fele mentünk, majd visszafordultunk, és egy utcával hamarabb fordultunk be a kelleténél. Majd befordultunk a jó utcába . A bevásárlóközponthoz úgy lehetett bemenni, hogy fel kellett menni egy olyan feljárón, mintha egy hullámvasúton mentünk volna. Leparkoltunk. Vettünk egy közös biciklit anyának és nekem. Már nagyon jól tud kommunikálni anya más emberekkel angolul .
Én már tudom, hogy nem elég az a nyelvtudás ami az angolórán kell, hanem így lehet a legjobban megtanulni. Visszatérve a témára: kerestünk egy különleges labdát.
A 3. boltban meg is találtuk, ott megvettünk mindent ami még kellett. Utána leraktuk a kocsiba amit vettünk . Majd bementünk egy élelmiszerboltba . A fizetésnél olyan kasszát láttunk, ahol magunknak lehet fizetni (önfizető), minta én lennék a pénztáros. Azt mondta anya, hogy máskor is így fizetünk. A boltból tovább folytattuk utunkat lerakni ismét az élelmiszereket a kocsiba. Utána nagyon boldogok voltunk, hogy mindent megvettünk. A Peti is kapott egy bringát, nem volt drága, mert húsvéti leárazás volt. Ha pedig elköltözünk, el tudjuk majd adni.
Láttunk egy olyan üzletet, ahol pici, cuki kis eladó állatok álltak papírdarabkákon klímával . A kiskutyusok nagyon , de nagyon édesek voltak . Amikor odamentünk, odaszaladtak az üveghez és képzeletben azt mondták,hogy vigyél el!!! Láttunk ott pici sziámi cicusokat is odamentünk az üveghez és összekuporodtak egy kupacba olyan volt mint egy szőrme labda. Elhaladva a bolt mellett , én nem bírtam potyogtak a könnyeim ott, mindenki előtt.
 
 

Szólj hozzá!

Nyuszikalap

2010.04.04. 11:22

szerző: Manóanya

Reggelenként már 3-szor sikerült futnom. 6-kor kelek általában, elmegyek futni, majd gyorsan készítem a kaját a gyerekeknek, mert 3-ig semmit sem kapnak – nincs ebéd. Van a közelben egy vízpart, gyönyörű reggel. A papagályok repdesnek a fejem felett.

 
Nagyon örülök, hogy végre a fiammal tölthetem az egész napot, és nem kell napi 100 km-t utazgatni, ingázni. Délelőtt elmegyünk a boltba, játszóterezünk, mondókázunk, majd megfőzünk, és magától megy lefeküdni a Peti ebéd után. Gyorsan elvégzem a munkám neten, majd jönnek a lányok, megebédelünk, tanulunk 1-2 órát, vagy sportra megyünk, szaladgálnak és játszanak az udvaron, 6-kor sötét, vacsora, fürdés, mese, alvás. Nagyon jó a levegő, és nagyon jó az étvágyunk. A tengerre tul.képpen ritkán megyünk, mert délután már nem süt a nap, és hűvösebb van a tengernél. Napközben 30 fok, és a nap nagyon erősen süt. Nem szoktam leégni, de itt ha csak annyit vagyok a napon, amíg bemegyek a boltba a kocsiból, már barnulok.
Furcsa, hogy kevés a fagyizó, és egy gombóc ára 850 ft!!
 
Azt mondták, magyas fűben lehetnek kígyók, és mérges pókok, de itt mindenhol ápolt, rövid a fű. A hegyekben vannak is, de ott úgysem megyek be a magas fűbe.
Amúgy nagyon érdekesek a pókok, szép egyediek.

Szólj hozzá!

Nagymamám szülinapja!

2010.03.25. 03:51

szerző: Manóanya

 

Nagyi, boldog szülinapot!!!
Sajnos, innen nehéz lenne elmenni megköszönteni Téged, de ezúton kívánunk boldog születésnapot, sok egészséget és boldogságot!
 
Megvan a módszer az olvasástanításra. Egyszerű mesekönyveket kölcsönöztem ki a könyvtárból és a szavait kiírom szókártyákként és mutatom, majd olvassuk a mesekönyvet. Tehát nem a szavakból gyártok mesét, hanem fordítva. Fontos, hogy a szavakat külön is gyakoroljuk, és ne rögtön a mesét. Ez nagyon gyors módszer. A szomszéd kislány segít olvasni a meséket. A könyvtárba a beiratkozás könnyen ment; és képzeljétek: ingyenes!
Éppen volt egy zenés foglalkozás a piciknek.
 
Voltunk szülőin. Megdícsérték a Vikit, és mondta az ofő, hogy milyen jólnevelt, és bárcsak a a másik 20 gyerek is ilyen lenne. Mondtuk neki, hogy a Vikit sose fogja az asztalon ugrálni látni (csak otthon). Matekból ő a legjobb, az angolt pedig még finomítania kell.
 
Mondtam már, hogy nincsenek ablakok az oszt.termeken? Jár a szél, és mennek a ventilátorok. Gondolom, télen nem sapkában fogom küldeni őket a suliba.
 
Beirattam őket gimnasztikára, simán ment. Most már mindent megértek, és ha szép lassan beszélek, akkor nem is ő-zök. Gyönyörű a gimnasztika terem, szépen felszerelt. Már nagyon várjuk az órát. A Peti is fog járni.
 
A Petikével gyakoroljuk a váltott lábas lépcsőzést. Ez valamiért nem megy kapaszkodás nélkül neki. De 2 hetet adok, és magától menni fog.
 
Sok-sok papagáj van a fán. A Viki megjegyezte, hogy úgy ülnek a villanydróton, mint nálunk a verebek.
 
 

Szólj hozzá!

Egy átlagos nap

2010.03.24. 10:17

szerző: Manóanya

 

Ma behívták a Szandrát egy olasz házaspárhoz tolmácsolni. Mondjuk, nem kellett sokat beszélnie, lehet, hogy csak tesztelték.
 
Már kétszer láttam balesetet, mióta itt vagyok, a szemem előtt fordult meg 2 autó. Mindkettő esőben történt, lehet, hogy kopottak voltak a nyári gumik.
 
Az egyik szomszédunk indiai. Állandóan énekel, nagyon jó a hangja. Nagyon szeretem az indiai zenét, úgyhogy kellemes élmény élőben hallgatni.
 
A Peti még most is állandóan repülőre akar szállni. Ahhoz képest, hogy ettől féltem legjobban ide utazásunkkor, ez jó hír.
 
Azt mondta az ausztrál, új-zélandi szomszédom, hogy őt sokszor itt nem értik meg a dialektusa miatt. Mondtam neki, hogy ez engem abszolút nem zavar, mert én nem érzem a különbséget. Megnyugodott.
 
Ma találkoztam egy másik szomszédommal (összesen 8 van kb, mivel ez egy lakópark és mindenhol szomszéd van), ő korreai, nagyon kedves, ő is most tanul angolul, úgyhogy roppant megértő volt az angol tudásom miatt.
 
Mivel sokat hallom most a Szandrát angolul beszélni, nagyon sokat tanulok tőle is, mit hogyan kell mondani angolul.
 
Most a magyar anyagot és az angolt is egyszerre kell tanulnunk, úgyhogy elég elfoglaltak vagyunk. Mindenkitől elnézést kérek, ha a skypom nincs mindig bekapcsolva!!
A Szandrát egyszerre tanítom magyarul és angolul olvasni. Szerencsére, magyarul már tud, csak még lassan, most ki kell találnom valami gyors módszert az angol olvasás tanulásra, mert a többiekl már tudnak.
 

Szólj hozzá!

Költözés

2010.03.21. 06:28

szerző: Manóanya

Sziasztok!

 

Azért nem jelentkeztem eddig, mert költöztünk. Az első éjszaka nagyon vicces volt, mert a bútorok nem értek ide időben, és a földön aludtunk. A Szandra azt mondta, mikor reggel lett, hogy ő még ilyen jót életében nem aludt. Képzelhetitek..olyan rossz azért nem volt. Sátorozós emlékeim jöttek elő..

 

Még sosem szondáztattak, de itt először volt rá alkalmam. Bár először nem tudtam, mit akar, mert elkezdett magyarázni nagyon gyorsan.

 

Van egy új-zélandi szomszédunk 2 gyerkőccel, akikkel nagyon jól elvannak a gyerekek, és sokat beszélgetnek.

 

Voltunk a hétvégi piacokon. Az egyik egy tipikusan kínai piac volt, a másik pedig az ausztrál farmerek kínálták portékájukat. Mondanom sem kell, hogy minden sokkal drágább volt, mint a boltban. De mindenbe bele lehetett kóstolni, édesebb és finomabb is volt. Ez a piac egy lovarda mellett volt. Megnéztük a lovakat, éppen egy licitálás zajlott. Gyönyörű versenypálya és hatalmas istállók egy óriási lovas birtokon – mindez az utcánk végén.

 

 

Vikitől:

Voltunk egy bútorboltban .

Párnákat vettünk az új ülőgarnitúrához.

Mikor kiválasztottuk,

diktálni kellett az adatokat amit persze én diktáltam mert anya csak makogott.

Magyar telefonszámot adtunk meg, mert nem tudtuk apa ausztrál telefon számát.

Végül a családnévnél Braumuhlner-t adtunk meg mert rosszul hallotta az ürge.

Anya mondta,hogy no-no (nem ez a nevünk),de mondtam neki,hogy mindegy úgy se tudja ,hogy kik vagyunk.

 

Itt nagyon hamar le lehet égni észre se vettük,hogy leégtünk jóval később vettük csak észre.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása