Három gyerekkel a világ végén, Ausztráliában…

Mivel rokonaink és kedves barátaink sok-sok részletet szeretne hallani ausztráliai utazásunkról, ezért létrehoztunk egy blogot, melyben mindenkinek lehetőséget adunk arra, hogy hírt kapjanak felőlünk.

Friss topikok

  • Sissy79: Szia! Nagyon örülök, hogy rátaláltam a bejegyzéseidre a Google segítségével. Én Magyarországon, V... (2011.03.22. 11:55) Egészség
  • Hella1975: Megkérdezhetem, hogy milyen vízummal mentetek? Mennyi időt szeretnétek ott tölteni? (2011.02.11. 17:00) Három gyerekkel a világ végén, Ausztráliában
  • Hella1975: Szia, Most találtam rá a blogodra. Hogy tudtad őket nyelvekre tanítani, ha nem beszéled őket? M... (2011.02.11. 16:38) Március 15.
  • Both Károly: Szia Andi! BUÉK és jó egészséget Nektek! Szeretnék beszélni Veled, a tanácsodat kérni: mi is szere... (2011.01.24. 22:26) Surfers Paradise
  • Manóanya: Szia Timi! Nagyon örülök, hogy írtál! Puszi, Andi (2010.04.26. 22:45) Április 25. Anzac day

Surfers Paradise

2011.01.14. 01:31

szerző: Manóanya

 

Érdekes, mert az a hely, ahol mi lakunk, olyan, mint egy hétköznapi környék, de tőlünk 20 percre, a belvárosi részt úgy hívják, hogy Surfers Paradise. Ez a hely világszerte ismert, nagyon sok sztrár megfordul itt. Múlt héten Beyonce volt „nálunk”. Na de ez azért is van, mert van itt egy 6 csillagos Versace hotel, ahol a brisbane-i koncert után megszállt. Ez a hotel gyönyörű egyébként, a legjobban a kertjében található medencék melletti napozóágyak tetszettek, mert ezek nem csak egyszerű napozóágyak voltak, hanem baldahinos (? Így kell írni?) franciaágyak.
Szóval a Surfersben mindig történik valami, ez olyan hely, ahol összefutna a világ. Magas felhőkarcolók, rengeteg ember. Pedig csak 2 utcáról van szó. Rengeteg a kábítószeres és néha fényes nappal lövöldözések vannak. Nagymamámnak üzenem, hogy nem kell megijedni, a lövöldözés napján nem abban az utcában voltunk (hanem pont eggyel odébb és az ártatlan emberke nem hallt meg, csak megsebesült).
Ahol mi lakunk, ott normális emberek laknak. És általában Ausztráliában. Nap, mint nap találkozunk segítőkész emberekkel. Néha azt hiszem, hátsó szándékuk van, mert annyira fura, de nem. Múltkor égőt szerettünk volna venni a kocsiba a benzinkúton, de nem kaptunk. Erre odajött egy idősebb hölgy, mert hallotta, mi a baj, és elvitt minket a lámpaboltba – vagyis elvezetett – , a város másik végébe, meg vissza, égőért.
Igen, ez akkor volt, amikor éppen Romaba tartottunk. Igen, Romaba, rövid o-val. Ez már a szárazföld belseje, ahol 39 fokot mutatott az autó. Itt van egy nagy marhapiac. Ha vki látta az Ausztrália filmet, akkor érti, mire gondolok. Érdekes volt az a sok-sok marha egy helyen. Itt, Ausztráliában főleg marhát tenyésztenek, és esznek. Disznót, csirkét kevésbé.
Roma környéke ugyanúgy néz ki, mint nálunk, Magyarországon a dombos vidékek, csak néhol vannak 2 méteres kaktuszok már. Ja, és a csótány, a gyík, azok háziállatok egész Ausztráliában. Sok az egér is a házakban. De nálunk nincs, hála. A csótányokat írtom minden hónapban egyszer, és ha rámennek az irtott területre, felfordulnak. Vannak elég szép példányok is (2-5cm).
 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aranypart.blog.hu/api/trackback/id/tr502531551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Both Károly 2011.01.24. 22:26:26

Szia Andi!
BUÉK és jó egészséget Nektek!
Szeretnék beszélni Veled, a tanácsodat kérni: mi is szeretnénk a közeljövőben kiutazni Ausztráliába, néhány hétre. Kíváncsi vagyok a véleményedre, hová javasolnád, hogy menjünk, mikor érdemes, stb. Emailem: karoly.both@gmail.com.
Légyszi írj, ha van egy kis időd.
Köszi
K.
süti beállítások módosítása