Három gyerekkel a világ végén, Ausztráliában…

Mivel rokonaink és kedves barátaink sok-sok részletet szeretne hallani ausztráliai utazásunkról, ezért létrehoztunk egy blogot, melyben mindenkinek lehetőséget adunk arra, hogy hírt kapjanak felőlünk.

Friss topikok

  • Sissy79: Szia! Nagyon örülök, hogy rátaláltam a bejegyzéseidre a Google segítségével. Én Magyarországon, V... (2011.03.22. 11:55) Egészség
  • Hella1975: Megkérdezhetem, hogy milyen vízummal mentetek? Mennyi időt szeretnétek ott tölteni? (2011.02.11. 17:00) Három gyerekkel a világ végén, Ausztráliában
  • Hella1975: Szia, Most találtam rá a blogodra. Hogy tudtad őket nyelvekre tanítani, ha nem beszéled őket? M... (2011.02.11. 16:38) Március 15.
  • Both Károly: Szia Andi! BUÉK és jó egészséget Nektek! Szeretnék beszélni Veled, a tanácsodat kérni: mi is szere... (2011.01.24. 22:26) Surfers Paradise
  • Manóanya: Szia Timi! Nagyon örülök, hogy írtál! Puszi, Andi (2010.04.26. 22:45) Április 25. Anzac day

Visszaemlékezés

2010.05.29. 23:01

szerző: Manóanya

Sziasztok!

Már régen írtam, ennek több oka is volt.
Mielőtt elindultam Magyarországról, utánanéztem a neten, hogy hova is készülünk. Megvizsgáltam, mi kapható a boltokban, lesz-e gyerekorvos, fogorvos, meg ilyenek. De mivel kevés információt találtam magyarul, igazában nem állt össze a kép. Mindenki csak azt írta: ez egyszerűen csodálatos…. Vagy a híradóban ezt hallottam: újabb földrengés nem messze Ausztráliától, nincs víz. Ti is tudjátok, máshogy éli meg ezt az ember, ha ott van. A híradó mindig felfújja a dolgot. Így is történt, amikor ideérkezésünk után aggódva hívtak fel magyar barátaink, hogy Brisbane-ban, ami tőlünk 70 km, özönvíz van és hidak szakadtak le, látták a híradóban, jól vagyunk-e. Nos, nálunk nem volt özönvíz, csak esett az eső, és semmilyen vészhelyzetet nem tapasztaltunk.
Szóval, mikor otthonról próbáltam utánajárni a dolgoknak, mi lesz itt, főleg arra voltam kiváncsi, milyen ÉRZÉS lesz itt; MÉRT akar mindenki ilyen messzire utazni otthonától, mi van itt, ami olyan leírhatatlan, hogy mindenki csak azt írja: ez egyszerűen csodálatos!
Úgyhogy azt gondoltam, túl rövid az élet, ki tudja meddig élünk, mire várjak, nekem ezt látni kell! Biztos vagyok benne, hogy ezért nem tűnt problémának, hanem inkább kihívásnak az, hogy ott kell hagynom szinte mindent, amit évek alatt összegyűjtögettünk (sok-sok gyerekjáték, gyerekruha, könyvek, stb). Mondjuk a könyvek nagyon hiányoznak… Most nem a családomról és a barátokról beszélek, persze, hogy ők is hiányoznak. Hanem a tárgyakról. Képzeld csak el, össze tudnád-e pakolni az életedet 1 bőröndbe? EZ volt a legnehezebb az elején. Mit vigyek, mit nem. Mik azok a dolgok, amihez leginkább ragaszkodom. Most jut eszembe, csináltam pl. azt is, hogy beszkenneltem a könyveket, csak hogy el tudjam hozni. Szóval, mennyi lemondással jár egy ilyen út, megéri? Mi lesz ott? Mit kapok majd cserébe? Lehet, hogy tényleg csak egy sivatag az egész, néhány esőerdővel megy várossal és na meg tengerpartok, de azt már láttam.
 
Nos, most kapaszkodj meg a székben: csalódni fogsz bennem!
Ausztrália egyszerűen csodálatos! Én is csak ezt tudom mondani. De hogy ne legyek az átlag, azért is hoztam létre ezt a blogot, hogy úgy írjam le a helyet, az érzéseket, amivel úgy érzed, szinte Te is itt lehetsz mellettem. Mert tudom, Téged is kíváncsivá tettelek, milyen itt az élet.
Most aludj rá egyet, és holnap folytatom…

Címkék: gold ausztralia coast

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aranypart.blog.hu/api/trackback/id/tr732041281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása